A Mezőgazdasági Minisztérium arra kéri a mezőgazdasági termelőket, hogy tartsák be a tűzvédelmi törvény által előírt megelőző intézkedéseket az egész év folyamán. Arra kéri a polgárokat, hogy ne gyújtsák meg a tarlót, füvet és aljnövényzetet, mert ezzel veszélyeztethetik saját és mások életét, de az ökoszisztémának is felbecsülhetetlen károkat okoznak.

A növényvédelemben alkalmazott növényvédőszerek kijuttatása és a terménybetakarítási időszak alatt a gazdák kötelesek a törvénnyel összhangban elvégezni a mezőgazdasági munkálatokat.

Ennek értelmében tilos a terménybetakarítás után megmaradt növényi maradványok, valamint a növényvédő szerek permetezése után üresen maradt flakonok és hulladékok meggyújtása nyílt területen.

Az égés magas hőmérsékletet hoz létre, ami a talaj felszíni rétegét hamuvá és porrá változtatja, amit a szél elhord, a csapadékok pedig elmosnak, így a következő években a legfontosabb termőréteg eltűnik. Az égetés elpusztítja a talaj minden élő szervezetét .A földigiliszták, mikroorganizmusok nagyon fontos szerepet játszanak a talaj megfelelő szerkezetének kialakulásában. Az égetés semmi hasznosat nem szolgál, csak árt a mezőgazdasági termelőknek. Sokan égetik a tarlót. Annak felgyújtása a talajban nagy kárt tud okozni, mind a növény- mind pedig az állatvilágban. A talaj igen lecsökkent szervesanyag-készletét a tarlóégetéssel tovább pazaroljuk, rontva ezzel szerkezetét, aszálytűrését és vízmegtartó képességét is. A szántás javítja a talaj vízháztartását, így ezek a talajok akár 2,5%-kal több nedvességet tartalmaznak, mint azok, amelyeken a tarlót nem szántották.

A növényi eredetű hulladékok égetése nem csak a környezetben okoz hatalmas károkat, de az emberek egészségére is komoly veszélyt jelent.

A növényi hulladékok égetése a Szerb Köztársaságban tilos:

A tűzvédelemi törvény szerint;

A termőföldről szóló törvény szerint;

A vadászati törvény szerint és

A mezőgazdasági üzemekről szóló törvény szerint.